Reggel úgy döntöttünk, kimegyünk a Gyeongbokgung palotához. Ugyan több palota van a városban, de időnk nincs mindegyikre, tehát nyilvánvaló, hogy a legnagyobbal kezdtük. Ha valamikor visszatérünk, majd kitérünk a többire is.

Először a hotel közelében levő Tapgol parkot néztük meg, van itt pár szép épület.

Ahogy elindultunk sétálva a Gwanghwamun térre, egyrészt beleszaladtunk egy szép nagy épületbe, ami nagyon kilátónak látszott, hát kitaláltuk, hogy bepofátlankodunk, max kidobnak. Kiderült, a legfelső emeleten egy étterem van. Ugyan nem a mi pénztárcánknak szabták (bár egy 7 fogásos vacsoráért a város tetején kb. 10 ezer Ft nem annyira horror), de sikerült pár képet lőni onnan. Nagyon szerették volna, hogy foglaljunk azért, ingyen kávét is kaptunk volna, amíg várakozunk, hogy kinyisson fél órán belül, de hárítottunk.

A Gwanghwamun téren a fő látványosság a két szobor.

Alattuk viszont egy iszonyatosan klassz (ingyenes) múzeum van, hogy az uralkodó, aki a hangeult, a mai koreai írást kifejlesztette, még mit tett a népért. Nagyon ajánlott mindenkinek, van régi hadihajó is bent, csodás az egész. Vannak interaktív játékok is és ki lehet próbálni a koreai kalligráfiát. Hogy úgy mondjam, nagyon hangeulatos volt.

A Gyeongbokgung palotánál pont lecsúsztunk az őrségváltásról, de annyi baj legyen. Bementünk (a belépő 3 ezer won) és körbejártuk szinte az egészet. Aki ide készül, érdemes tudni, hogy egyrészt van egy 10 ezer wonos joker belépő az 5 palotába és a Jongmyo szentélybe, másrészt ide kényelmes cipő kell és úgy fél nap, ha mindent meg szeretnénk nézni.

Amikor azt hittük, hogy lassan indulunk kifelé, beleszaladtunk egy múzeumba a palota belterületén is (szintén ingyenes és van wifi), a National Folk Museum of Koreába, ami szintén nagyon érdekes volt, majd egy kültéri múzeum következik, régi házakkal és egy villamossal, amire fel is lehet szállni 🙂

Hogy nagy legyen a kontraszt, innen lemetróztunk a Gangnam negyedbe.

Az első úticél a Bongeunsa buddhista templom volt. Irtózatosan szép hely, mindenképpen ajánlott kötelező ponttá tenni bárkinek az itinerében. Akinek van rá ideje, hétvégente itt is lehet aludni a buddhista időbeosztással együtt élve, vegetáriánus ételeket fogyasztva.

Megint metróra ültünk, következett a Apgujeong Rodeo utca, ami tele van most éppen műanyag macikkal, amiket koreai sztárcsapatoknak dedikáltak. Kicsit el vannak szórva, de azért végig lehet járni őket. Találtunk egy kiadós boltot is, onnan lehetett megismerni, hogy nem csak hogy sor volt, de az ráadásul kizárólag lányokból állt.

Beugrottunk egy kutyaboltba, nagyjából úgy megy, mint otthon, annyi különbséggel, hogy nem tudtam a kezembe kikönyörögni a francia bulldog kislányt, akivel egymásba zúgtunk. Volt itt egy kutyamegőrző és kozmetika is természetesen.

Itt már nagyon éhesek voltunk, kavarogtunk kicsit, majd végre találtunk egy szimpi éttermet. Itt kiderült egyrészt, hogy nem koreai, hanem vietnámi, aztán hogy nincs angol nyelvű étlap, mi több, az alkalmazottak angolja kb. annyi, mint az én koreaim (ezt ne feszegessük). Na mondom, innen szép nyerni. Volt viszont wifi, aminek segítségével kerestünk egy koreai online gépelő oldalt, abba beleböktük az ételek neveit, aztán Google képkeresés és hajrá. Egészen finomat lőttünk, Marci egy valami marhahúsos tésztát, ami szerintük enyhén volt csak csípős, de nekem az is sok volt, ha utána szájrapuszit adott. Marci, nem a marha. Én egy frenetikus tengeri gyümis sült rizst kaptam, amiben ráadásul volt extra rák. Mindketten kaptunk egy bónuszt levest is hozzá, ami szintén rendkívül finom volt.

Innen a City Hall állomásra vitt a metró, ahol kiszálltunk bóklászni kicsit. Véletlenül megnéztük a Sungnyemun kaput, de nem találtuk a piacot. Hazafelé indulva a Cheonggyecheon-ro mesterséges medrében vitt az út, itt már azért nagyon vonszoltuk magunkat.

A hotelbe érve kiderült, hogy egyrészt semmit se intéztek abból, amire megkértük őket (hívják már fel nekünk a Japánba menő gép légitársaságát, hogy erősítsék meg, hogy minden rendben van, mert nem tudunk belépni az online felületre, azt mondja, nincs ilyen számú foglalás, közben pedig a pénzt lehúzták és az emailt megkaptuk), illetve hogy nem sikerült kitakarítani a szobánkat. Ezt megreklamáltam, elugrasztották az egyik takarítót legalább türcsiért. Elindultam felfelé a hetedikre, a másodikon megállt a lift és a takarító úgy akart szabadulni, hogy oda akarta nyomni a kezembe a türcsiket. Na mondom, jó vicc, legalább hozza fel. Azért ilyet se láttunk még, hogy egy hotelben nem csinálták meg se az ágyat, se nem takarították ki a kádat, nem vitték ki a szemetet és nem kaptunk friss türcsit.