Reggel összepakolásztuk a cumónkat és elmentünk a belvárosba felkapni a kocsinkat, mert erre a napra egy vidéki kirándulás volt betervezve. Van ugyan busz arrafelé, de mégis szabadabbak vagyunk egy saját tütüvel és sokkal jobban pénzben sem jöttünk volna ki két főre.

Meglepődtünk kicsit, mert nem tipikusan koreai autót kaptunk, hanem egy Chevrolet Cruze-t. Jó, most már azt is itt gyártják, mert a Chevi megvette a Daewoot, ez meg gyakorlatilag inkább Daewoo, de akkor is. Kellemes kis tütü volt, bár otthonra nem vennék.

Az első megállónk az imponáló nevű Haedong Yonggungsa templom volt. Igen, puskáztam. Nem rossz hely, a parkoló fizetős csak, az 3000 won.

Innen nem egyből mentünk a következő pontra, hanem beiktattunk Mircinek egy állomást, hogy összeszedhessen magának egy kis homokot a tengerpartról 🙂 és hát a tengerillat már hiányzott. Lehetett volna melegebb, de minden nem lehet.

Beugrottunk Ulsan városkájába enni egy jó kis japánosat, aztán robogtunk tovább Bulguksa templomához. Jó időben oda is értünk. A parkoló itt ingyenes, a belépő viszont 5000 won volt. Mindenesetre nagyon megéri akkor is, ha ez volt az egyik legdrágább belépőnk az egész koreai út során (elfelejtettem, a busani cultural village-ben a térképet 2000 wonért akarták vesztegetni – ami nem sok, csak az ELV, az az, hogy a szuper seouli múzeumok ingyenesek, ez meg egy nyomorult térkép csak, mégis próbálnak húzni a turistákon ott, ahol tudnak és hát itt csak ennyit lehet).

Innen már a hotelbe mentünk, mert nagyon rosszul lettem (negyed óra telt el két toalett-turnus között átlagosan). Pihentünk picit, kínlódtunk, mert a Citibank most találta gyanúsnak azt, hogy a kártyájukat használtuk két, egymás melletti országban, amik közül az egyikben szoktunk mászkálni máskor is.

Elmentünk vacsorázni a Tripadvisor szerint a város 4. legjobb étteremébe, ahol fix menü van, amihez csak többletet rendelni lehet, ha valakinek nem lenne elég az, amit kap (kép itt alatta). Elég lett volna nekünk, ha nem minden úgy csíp, hogy ránézni is fáj 😀 Szóval a végén pirított algát ettem rizzsel.

Még egy esti kis kirándulás volt előttünk, méghozzá az Anapji-tó, ami a legszebb esti kivilágitáskor – már ha eltekintünk a rengeteg kínai turistától, amit bónuszként kaptunk. Megint.