Nem volt túl szép időnk, amikor az első Kobéban töltött éjszaka után felébredtünk, esőt mondtak mindenhova, ahova menni szerettünk volna, így inkább mostunk egyet, addig lementünk a környékre reggelizni, úgyse láttunk még soha brokkolis rákos szendvicset (nem is én ettem).

Amikor végzett a mosás és a szárítás, összeszedtük a ruhákat és bementünk Osakába kószálni egyet, majd kora délutánra kitisztult kicsit az ég, így elindultunk Ujiba. Senkit nem fogok meglepni, a híres Byodoin templomot néztük meg, már nagyon régen bakancslistás volt ez is 🙂 Szép hely, 600 yen az alap belépő és további 300, ha az ember szeretne magába a Főnix csarnokba is bemenni. Nagyon szép egyébként, tombol a momiji, bár sok fa kopár (gondolom, cserifák). A végén a bevásárlóutcán beleszaladtunk egy rossz döntésbe, a környék ugye híres a zöldteájáról és volt egy hely, ahol zöldteás gyozát és takoyakit árultak. Nagyon megörültünk és végül vettünk is, ízre semmi extra nem volt (mondjuk drága se volt, 300 yen a gyoza és 400 a 4db takoyaki), de konkrétan úgy néztek ki, mintha Shrek hányta volna ki őket. Poénnak jó, de ehettünk volna valami jót is.

Este nem csináltunk túl sok dolgot, összeszedtük a kimosott ruhákat, amiket még azért kiteregettünk a szobában és Marci lement fotózni a környékre, én maradtam pihenni.

Következő napra már jobb időt mondott az előrejelzés, kivirágos napsütésben lódultunk neki Himeji irányába, miután a csomagokat leraktuk a portán megőrzésre. Megérkeztünk az állomásra és kicsit köhögve, de megtaláltuk a nekünk kellő buszt és kimentünk a Taiyo parkba. Na most ez egy megosztó hely. Egyrészt a buszozás maga a Himeji állomásról 490 yen, majd a belépő további 1200. Bent étkezési lehetőség alig van és hiába érdekes hely (kulturálisan fontosnak nem mondanám, épületek és szobrok replikái vannak itt a világ minden tájáról), de körbe van építve öregek otthonával. Egyszerűen alig lehet úgy fotózni, hogy egy-egy tipikusan japán kockaépület vagy kocsi ne legyen a képben és ez azért rontja az élvezetet. Összességében azt lehet mondani, hogy ha már valaki a környéken jár és minden mást megnézett, akkor egynek jó, de kicsit drága mulatság ahhoz, hogy egyébként erre vesztegesse az ember az idejét, annyira nem menő.

Innen viszont egy fél óra buszozásra volt csak a Shosha-hegy és az azon levő templomegyüttes, az Engyoji, így ide mentünk tovább. A felvonó 1000 yen oda-vissza (lehet túrázni is), fent a sima belépő 500 yen, ha valaki a fenti buszt is szeretné használni (higgyétek el, szeretnétek), akkor az további 500 yen. Van pár csemegeárusító hely bent, mint például olyan, amit mi ettünk, nem zöldteás mochi, hanem valami helyi másik zöldfűszert tesznek bele, de itt se eszi magát degeszre az ember. A táj viszont eszméletlen, kulturálisan is fontos és… fú, gyönyörű az egész. Kicsit hegymászós fel-le, de ha én megoldottam, akkor bárkinek menni fog. Ezt a helyet viszont mindenkinek fogom javasolni, ha van fél napja szabadon a környéken, mert ide kell idő. A busz csak a piros vonalon áll és lehet ingyen magunkhoz venni bambuszbotot, csak a végén le kell rakni: nagyon jól jött nekem, megkönnyítette a sétát.

Elmentünk a hotelbe, felkaptuk a csomagokat és az egyiket fel is adtuk Kunioékhoz, mert úgy pakoltunk össze, hogy csak az egyik kelljen nekünk, mi ugyanis mentünk a kobei reptérre, ahonnan most nagyon akciós volt átkompozni az osakai Kansai reptérre (mindössze 500 yen, míg vonattal ez innen legalább 1200 lett volna), ami nem elég, hogy így olcsó volt, de még mindig menő reptérre hajóval érkezni 😀 még ha csak egy komp is az.

Próbáltunk a reptéren kérni egy szobát, de tele voltak a tranzit szállások, így van egy új váró egészen kényelmes kanapékkal, megnéztük azt és még éppen találtunk két helyet így este fél 10 körül. Nagyon sokan jöttek később és esélyük sem volt még leülni sem, mert mindannyian elfeküdtünk. Tök jól lehet itt aludni (Kansai T1 F1, a Burger Kinggel szemben) és este 11-kor ingyen adnak takarókat is, ha szeretne valaki. Be van kamerázva a helyiség, így a csomagokért sem kell aggódni és nyílik innen egy WC is. Ez volt most az egyetlen lehetőségünk amúgy, hogy ne 160 euroért kelljen egyetlen éjszakáért fizetni, mert beleszaladtunk valami ünnepbe.