Amikor megérkeztünk Butterworthbe (itt megéri biztos vajat venni), láttuk, hogy akkora tömeg van, hogy a lifthez is sok kört kell kivárni, így elengedtük a hajót és kényelmesben toltuk inkább, hívtunk egy kocsit, kisétáltunk egy távolabbi sarokra, mert oda se tudott odajönni és így mentünk a hotelba.

A hotel amúgy egész pofás volt, majd ami gond volt, később lesz róla szó.

Csak sétálni mentünk be, még mázlink volt és nyitva volt a Hainan Thean Hou templom, be tudtunk menni. Olyan cuki volt és sajnálom, hogy a kínai, thai és egyéb helyeken kevés kis bizbasz van, tuti vennék néha.

Betértünk egy kis kávézóba, ahol egyrészt ittunk mókás dolgokat, másrészt ha az ember értékelte a helyet, kapott kis kulcstartót és épp Snoopy volt tartalékban, így nekünk se kellett kétszer mondani.

Ezen az estén már felfedeztünk sok falidíszt, mert nem csak festés van, hanem meghajlított drótokból is dekorációk.

Utána istenit ettünk a Halab Penang arab étteremben. Úristen, milyen finom volt minden! És itt kell megjegyeznem, hogy piszok sok étterem és kávézó van itt és csupa finomat ettünk, de ez kiemelkedő volt, csak az adag túl sok.

Szóval a reggeli a hotelben. Direkt reggelis szobát foglaltunk, mert ami itt volt, olyat nem láttunk még. Kapott az ember egy dobozolt kész kaját, tetszett nem tetszett, ez volt, meg volt kávéautomata, plusz aki akart, süthetett magának tojást és az egészet egy konferenciaterem U alakú asztalánál ülve lehetett megenni. Több napon nem jöttünk le enni.

Kinéztünk néhány robogókölcsönzőt, majd séta közben random egy tök másik helyen béreltünk egyet. Azokután, hogy mi történt Phu Quocon a kerekünkkel, nem volt mindegy, hogy milyen háttér áll mögöttünk. Ettünk zseniálisan finom narancsos csokis sütit reggelire.

Először a hatalmas Kek Lok Si templomkomplexumhoz mentünk, felfelé felvonókkal és golfautóval, lefelé sétáltunk és így jó volt. Sajnos a nagy Kannon szoborhoz nem lehet felmenni.

Visszamentünk a városba, több pontunk volt még erre a napra, kezdtük a Dhammikarama burmai templommal, ilyenben nem voltunk még.

Vele pontosan szemben van a Chaiya Mangalaram thai templom.

Még elugrottunk a Wat Buppharamba, ha már belejöttünk ebbe a vonalba.

Még előző délután kóvályogtunk a Kapitan Kelang mecsetnél, de zárva volt. Ki volt írva, mikor van nyitva, hát visszamentünk akkor. Az ajtóban mondták, hogy nyitva van – muszlimoknak imádkozni. Nagy nehezen a külső részbe bemehettünk (én természetesen beöltözve), de azt kell mondjam, annyira nem éri meg, kívülről szebb.

Kimentünk a Hean Boo Thean Kuan Yi templomhoz, ami a tengerparton volt és bár nehezen találtuk meg, de a környékbeliek kedvesen segítettek és finom tengeri szellő volt.

Nem maradhatott ki a közeli Chew Jetty sem, de nagyon turistás, telis tele boltokkal. Azért egy helyi nénitől vettünk kis mochi jellegű édességet mogyoróval, nagyon fini volt.

Maradtunk a városban, kószáltunk mindenfelé, lefotóztuk a kötelezőt.

Az utolsó napra azt találtuk ki, hogy messzebbre gurulunk. Kinéztünk egy kávézót a Penang Hill tetején, hogy majd ott reggelizünk, így elmentünk a felvonohóz és kezdtük a délelőttöt. Útközben megnéztünk két Transformers-szobrot.

Láttunk egy indiai templomot, a Penang Nagarathar Sivant és gyorsan bekukkantottunk. Ez a nap is nagyon multikulti lett.

Ez a Penang Hill is fél napos program. Fent mosdó kevés és bizonytalan minőségű van, kaja is korlátozottan, de nem rossz hely, nincs sok ember. Van fent indiai templom, mecset, botanikus kert ugrómókusokkal, szóval elég változatos is. Utóbbi egyébként elég nehéz fotótéma volt még nekünk is.

Meglátogattuk a vízen álló Floating mosque-ot, de természetesen pont imaidőben, így nem mentünk be. Iszonyat meleg volt.

Lementünk egy strandra, de nem volt túl szép a víz, így nem maradtunk.

Helyette inkább elmentünk egy lovardába, amit kinéztem, na mondom nézzünk meg egy maláj lovardát. Nem teljesen arra számítottam, hogy belépős lesz, de tényleg jó volt, jó helye van a lovaknak. Éppen kecskefürdetős napon voltunk és láttunk fotózást is, bár arra szerintem nem éppen jó hely, a szép hegyekből alig látszik valami és sokat kell retusálni a pálya szélét.

Egy közeli rizsföldet is megnéztük, azt hittük, több ilyen magas silófestés van, de nem, csak egynek a két oldala, így kis fotózgatás után lementünk a tengerpartra és ettünk rákicákat. Nagyon menő volt az egyik kézmosójuk.

Hazafelé volt egy kis benzinpara, mert itt valamiért szombat este kevesebb benzinkút van nyitva, valamint a Google Maps bejelöl kamu helyeket is. Végre találtunk egyet, ott meg sor volt, így a tervezett naplementés repcsifotózós program kicsit rövidre sikerült, csak egy gépet vártunk be, mert fél óránként érkezett csak egy és egy órára voltunk Georgetowntól.

Már csak a másnap reggeli reptéri kocsikázás maradt és egy jó kis repülés Szingapúrba, nem volt benne semmi hiba. Na jó, a kaja nem volt fenséges, de egy órás repülésen túléljük. Odaérve kicsit fotóztunk a terminálban, mert új és még nem láttuk.