Mivel ennyivel később értünk Kualába, a délutáni terveinket elvileg kicsit átszabták, de gyakorlatilag ki tudtunk hozni belőle sokat. Szerencsére az igazán kötelező látnivalókat már kipipáltuk korábbi utak során.
Bementünk metróval a hotel környékére, beszenvedtük a csomagokat. Tök menő kis szobát kaptunk jó áron.

Nem volt innen messze egy falfestéses negyed, az Alor Backspace Street Art, azt bejártuk még, amíg világos volt.
Utána mentünk is a Saloma Linkhez, ahol nem voltunk még. Bementünk az ikertornyok alatti plázába, megint megnéztük a showt és fotózgattunk. Csodálatos volt, hogy egy luxusáruház alatt, ahol tényleg olyan márkák vannak, mint Gucci, Prada, Balenciaga, Fendi, Furla vagy Versace, az albumban látható WC áll rendelkezésre, de úgy, hogy nem is volt leülős.
Fel akartunk menni egy közeli hegyre másnap, de aztán ezt egyrészt az időjárás miatt vetettük el, másrészt voltunk hasonlón Da Nang mellett és most így sok lett volna a kettő egy hét alatt. Jövünk még ide, ez egy nagy ázsiai hub. Helyette a Wilayah Persekutuan mecsethez mentünk, ahol kaptunk ingyenes vezetést is (hát a végén dobtunk be kis pénzt érte, de az önkéntes volt). Engem beöltöztettek, de ez most kivételesen egész tetszett, így kép is lett rólam. Négyen voltunk egyébként, szóval privát kis túra volt.
A templomnap jegyében a Thean Hou kínai templomhoz mentünk, ahol azért egész sok ember volt és iszonyat meleg.
Hogy kimaxoljuk a kulturális keveredést, az indiai negyedbe vitettük magunkat, kicsit sétáltunk, de annyira nem volt tartalmas.
Teljesen belezúgtam mostanában ezekbe az utcai festésekbe, így elmentünk a Kwai Chai Honghoz is, itt már elég sok turista volt és több túlárazott kávézó meg ilyesmi. Poén volt a 99 Luftballons német szám szövegét is megtalálni.
Ezen kívül már csak egy éjszakát töltöttünk a jó kis szobában. Este még sétálgattunk egyet azért a városban, most jobb volt Kuala, mint előző alkalommal és mázli, hogy nem most akartunk kimenni a Batu caveshez, mert fel volt állványozva a szobor. Láttunk egy szuper automatát, ahol ha bedobja az ember a flakonokat, egyből Grab utalvánnyá tudja alakítani a pénzt.
Másnap délelőtt az állomásra mentünk csak (kocsival, lustiztunk) és beültünk az amúgy siralmas váróba a vonatunkhoz, business jegyet vettünk Penangig (praktikusan Butterworthig). Nem árulok el nagy titkot, csípős volt a kajánk, de legalább adtak valamit, ami meglepett. Utána kaptunk szenyát is, azt már meg tudtam enni. Ja és kaptunk fülest is, mert volt fedélzeti szórakoztatás is, mint a repcsiken.