Furcsa madarat vártunk májusra: volt egy szabad hétvégénk. Már hónapokkal előtte tudtuk ezt és úgy voltunk vele, hogy olyan helyre repüljünk, ahol nem voltunk még és a tervezett Baku helyett lett egy andalúz körút.

Leadtuk a kutyát megőrzésre, leraktuk a kocsit is egy garázsba, vonatra szálltunk és irány Bécs. Minden ment a maga útján, annyi csak, hogy nem foglaltam ülőhelyet a vonatra, így fél órával később sikerült leülni, akkor sem túl kényelmesen, de legalább nem álltunk több mint 2 órán át.

A reptéren raboltunk egy jó kis lengyel szendvicsparádét, majd be is mentünk, kint nem volt túl izgi a dolog. A schwechati reptéren általában a kapuknál van a biztonsági ellenőrzés, de a fapados terminálon nem, így itt ezzel kezdtünk. Bent még szereztünk Danzka vodkaválogatást és egy kis Mozart csokit hazainak és üldögéltünk a Lauda gépén (megvette őket a Ryanair ugye). Az ablakon volt valami bizbasz kívülről, azt nem szedegettem ki egyenként a képekből. Meglepően nagy volt egyébként a lábtér fapadoshoz képest.

Buszra pattantunk érkezés után és elfoglaltuk a szállást. Egyből be kellett karmolni egy pasteit, nem volt rossz, de nem portugál.

Először az OXO videójáték múzeumba mentünk, sokkal jobb volt, mint vártuk, volt MaiMai gép is Japánból, azt kicsit morzsolgattuk, de nagyon sok dolgot ki lehet próbálni, értem, hogy 2 óra időlimit van.

Este még sétáltunk egyet, ettünk egy menő helyen és elfogyott egy korsó sangria is.

Egy teljes napunk volt a városra, így reggel egy kis hami után indultunk is.

Az Alcazaba kastélyban kezdtünk, ami később egyébként igen jó ötletnek bizonyult, mert az Alcazar egyik részébe nem tudtunk jegyet venni (erről majd ott) és az pont ez alapján készült, ami itt volt.

Logikusan a Gibralfaro erőd jött, de ez ma inkább egy kilátó, az úton végig mütyürke árusokkal. Amikor lejöttünk, állt egy fotós, aki szabadon felajánlott összegért lefotózott és úgy nézett ki elsőre, mint egy öreg fotómasina, de mint később kiderült, csak a tokja volt régies és a nő ruhája, sima tourist trap és beugrottunk neki. Mindegy, költöttünk már rosszabbul is pénzt.

Kicsit már kivoultunk, főleg én, pedig még csak dél volt, ezért lementünk a tengerpartra és találkoztunk lovas rendőrökkel. Később láttam ismerősöm képein, hogy ők valószínűleg gyakran mászkálnak a pálmák között, ő is csinált róluk képeket.

Kinéztünk egy jó kis kajahelyet a belvárosban, ahol nagyszerűt ettünk, ez volt a Bugio, mindenkinek javaslom.

Délutánra még bepittyentünk az interaktív zenemúzeumba, kellemes volt a légkondi és kipróbáltunk sok-sok hangszert.

Szüttyögtünk még kicsit, elmentünk egy plázába, hogy bezsákoljunk néhány Koröshi-ruhát, majd koktéloztunk furcsát (szaké, wasabi, japán supasawa citrom és gyömbér az egyik, bacardi, supasawa, jázmin szirup és citrom sorbet a másik), ehhez passzolt az esti kis sushi is, tonhal dinnyével és yuzus szósszal, majd egy tekercs, amiben foie grás és málna volt, a tetején meg flambírozott valami.